2 október 2009, 15:21

Európa várja, hogy Írország engedélyt adjon az EU reformjára

Folytatódik-e a jövőben az Európai Unió bővítése és lesz-e a szervezetnek elnöke? Ezekre a kérdésekre Írországnak kell választ adnia, mivel ma ott az EU reformját előirányozó lisszaboni szerződés ratifikációjáról rendeztek népszavazást, immár másodszor.

A lisszaboni szerződés kidolgozói szilárdabbá és stabilabbá kívánják tenni a 27 tagországot számláló szervezetet. Ennek érdekében elnöki tisztséget vezetnének be, azonkívül az unió kapna külügyminisztert, megváltozna a döntéshozatal mechanizmusa, bővülne az Európai Parlament jogköre. Egyelőre az uniós tagországok egy-egy félévre kerülnek a szervezet elnöki posztjára, és a gyakori rotáció számos problémát okoz.

A lisszaboni szerződés értelmében lényegesen bővülne azon problémák köre, amelyben nem közmegegyezés alapján, hanem szavazattöbbséggel lehet majd döntést hozni. Ez pozitívan hat majd az unió és Oroszország viszonyára is, mert élve a konszenzus elvével, egyes tagországok az Európai Uniót saját önös érdekeikben használták ki. Utalhatunk itt arra, hogy Lengyelország és Litvánia megtorpedózta a Moszkvával kötendő új alapszerződés témájában kezdendő tárgyalásokat.

A lisszaboni szerződés átvette az Európai Unió alkotmánya számos cikkelyét. Az uniós alkotmány 2005-ben hiúsult meg, amikor elbukott a francia és holland referendumon. Így most az újabb okmányt nem vitték népszavazásra. Írország lett az egyetlen tagállam, amelyikben ezt a nemzeti alaptörvény írja elő. A 2008 júniusában rendezett első népszavazáson a honpolgárok elvetették a szerződést. Most a második referendumra került sor.

Az EU-reform, s következésképpen az unió életrevalósága tulajdonképpen veszélybe került. A Globalizációs Problémák Intézetének igazgatója, Borisz Kagarlickij szerint az európai tisztségviselők minden tőlük telhetőt megtettek annak érdekében, hogy az ír nép felülvizsgálja korábbi döntését.

„Az Európai Unió tisztségviselői arra számítanak, hogy az írek kapitulálnak az európai bürokrácia nyomása alatt. A valóságban az jelent problémát, hogy az európaiak túlnyomó része határozottan a lisszaboni szerződés ellen van. A demokratikus procedúrák elvetése jelentheti az egyedüli lehetőséget, hogy a szerződést ráerőltessék az európaiakra. Az egyetlen országban, ahol egyszer már megrendezték a referendumot, a lakosságot arra kényszerítik, hogy újra szavazzon, s így elérjék az áhított eredményt” – hangoztatta Borisz Kagarlickij.

Az igazság kedvéért megjegyzendő, hogy Brüsszel jelentős engedményeket tett Írországnak. Garantálta, hogy a lisszaboni szerződés jogerőre emelkedése nem érinti Írország katonai szuverenitását, fennmarad a rendkívül liberális adótörvénykönyv és az abortusz-tilalom is.

Azonban ez még nem jelenti azt, hogy az ismételt népszavazás eredménye pozitív lesz. Azonkívül az Európai Unió reformja nem csak az ír népszavazás függvénye. A héten cseh szenátorok csoportja panaszt emelt az alkotmánybíróságon, hogy a lisszaboni szerződés sérti Csehország szuverenitását. És Vaclav Klaus elnök úgy döntött, hogy amíg folyik majd a bírósági vizsgálat, nem írja alá a ratifikációs okmányokat. Lech Kaczynski lengyel elnök szintén nem siet a ratifikációs okmányokat aláírásával, kivárja az ír népszavazás eredményét. Tavasszal pedig parlamenti választások lesznek Nagy-Britanniában. És ha azokat a konzervatívok nyerik meg, a lisszaboni szerződést szintén népszavazásra bocsátják. Egyszóval, a lisszaboni szerződés jövője egyelőre bizonytalan.

  •  
    és megosztani