30 szeptember 2009, 11:53

Európa egy évvel az események után a maga szemszögéből vizsgálja a grúz–dél-oszét konfliktust

Miközben Grúzia teljesítette az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése majdnem minden követelményét, addig Oroszország rendszeresen megszegi azokat – állapították meg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése jelentéstevői. Ezt a következtetést olvashatjuk az „Oroszország és Grúzia közötti háború: egy évvel az események után” c. jelentésben. A Vedomosztyi lap rámutat, hogy a jelentés megvitatása lett a közgyűlés őszi ülésszakának egyik központi eseménye. A Moszkvával szemben megfogalmazott fő kifogások között szerepel az Abházia és Dél-Oszétia területén működő nemzetközi missziók tevékenységének akadályozása. A grúziai háború előtt három ilyen misszió volt a térségben. A háború után Oroszország vétót emelt a grúziai ENSZ-misszió mandátumának meghosszabbítása kérdésében, majd az EBESZ missziója is befejezte tevékenységét. Az Európai Unió megfigyelőcsoportja folytatja tevékenységét, azonban nem kapott szabad bejuthatást a két köztársaságba. Ezzel kapcsolatban a jelentéstevők arra szólítják Moszkvát, hogy az év végéig a megfigyelők számára tegye lehetővé a „korlátlan bejuthatást” Abháziába és Dél-Oszétiába. Grúziát csupán amiatt marasztalják el, hogy Moszkvához hasonlóan ellenzi az emberi jogok megsértésével kapcsolatos esetek komoly kivizsgálását, ha a dologban grúz katonai vagy polgári személyek vannak érintve. „Egyoldalú, felületes, minimális pótlólagos utánjárás nélkül készített dokumentummal van dolgunk” – hangoztatta az orosz delegáció vezetője, Konsztantyin Koszacsov. A jelentéstevők egyszer sem látogattak el sem a konfliktusövezetbe, sem Tbiliszibe vagy Moszkvába. Grúzia kezdeményezésére az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében felvetették az orosz delegáció jogainak felfüggesztését, mivel Oroszország nem teljesítette a közgyűlés határozatainak túlnyomó részét, egyebek között megtagadta csapatai kivonását a köztársaságokból és nem hajlandó érvényteleníteni a független Abházia és Dél-Oszétia elismerését. Azonban ezt a javaslatot a közgyűlés monitorozó bizottsága elvetette. Oroszország vigasztalásául szolgálhat az Európai Unió független bizottságának jelentése a kaukázusi események témakörében. A kiszivárogtatott információk szerint a jelentés nem Oroszországot, hanem Grúziát hibáztatja a háború kirobbantásában.

Kommentár

A moszkvai székhelyű Carnegie Központ tudományos tanácsának tagja – Alekszej Malasenko – értékeli az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése határozatát, amelyik elmarasztalja Oroszországot az utóbbi kaukázusi eseményekért.

„Az az érzésem, hogy Oroszország kritikája – márpedig a jelentés nagyon jól rámutat Oroszország gyöngéire – egyszóval, ez a kritika, az elfogadott határozat nem gyakorolhat átfogó hatást az orosz-európai viszonyra. Pláne, hogy Európában, mint Amerikában is, jelenleg nagyon sok a pragmatikus személy. A Kaukázusban több mint egy évvel ezelőtti eseményeket kész tényként kezelik. Vagyis gyakorlatilag nem áll napirenden az a kérdés, hogy Oroszországnak felül kell vizsgálnia a két köztársaság – Abházia és Dél-Oszétia – elismeréséről szóló döntését. Márpedig ha Oroszország nem vizsgálja felül döntését, akkor a jövőre kell gondolni, arra, hogy miként fognak kiépülni a további kapcsolatok Európa, Oroszország, az Egyesült Államok között. Egyszóval, a grúziai konfliktus nem atombomba, amelyik a nemzetközi viszonyokat fenyegetné. Azonkívül a határozat tartalmaz bizonyos javaslatokat, amelyeket Oroszország el is fogadhatna. Egyebek között a megfigyelő misszió visszatérhetne a térségbe. Azt hiszem, Oroszországnak ebből nem származna gondja.”

A moszkvai székhelyű Carnegie Központ tudományos tanácsának tagja – Alekszej Malasenko – kommentálta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése határozatát.


  •  
    és megosztani