21 augusztus 2006, 12:56

Magyarország helye a világban

Borisz Rogyinov kommentárja Augusztus 2O-a olyan nap, amikor különösen sok sz

Borisz Rogyinov kommentárja


Augusztus 2O-a olyan nap, amikor különösen sok szó esik Magyarországnak a változó világban betöltött szerepéről, a magyar külpolitika eredményeiről és problémáiról. Magyarországon most vita tárgya lett , hogy milyen is legyen az ország külpolitikája, azt követően, hogy a a NÁTÓ és az Európai Unió teljes jogú tagja lett. Milyen változások várhatók, milyen hangsúlyokat kell új módon elhelyezni?


Logikusnak látszik és megalapozott, hogy a hivatalos Budapest igyekszik megerősiteni a balkáni irányt a magyar diplomáciában. Erről beszélt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a nagyköveti konferencián, és erről tanúskodik Göncz Kinga külügyminiszter szerbiai, Monte-Negró-i és koszovói látogatása .Koszóvóban egyébként 3OO magyar béketeremtő szolgál. Moszkvában felfigyeltek arra, hogy a magyar diplomácia vezetője nemcsak az albán, hanem a koszovói szerb vezetőkkel is találkozott, beleértve Artemi püspököt, aki a koszovói szerbek egyházi vezetője. A magyar külügyminiszter mérlegelt álláspontot tanúsitott a régóta vajúdó koszovói konfliktus rendezésének megközelitésében. Ez a megközelités közel áll az orosz diplomáciához.


Ami pedig a mai magyar külpolitika vitatott témáit illeti, ezek közül – számos magyar szakemberrel egyetérve- én Gyurcsány-kabinetnek azt a döntését emelném ki, hogy a NÁTÓ-akciójának keretei között Agganisztán egyik tartományáért vállaltak felelősséget. Lehet, hogy ezzel a hivatalos Budapest igazolni próbálja magát Wasington és a NÁTÓ előtt a katonai kontingens Irakból való gyors kivonása miatt. 150-könnyűfegyverzettel felszerelt- magyar katonának kell folytatni a”lecsendesitést” Baglan tartományban, Afganisztán északi részén.- Ezt nyugodt vidéknek tartják: de akik ismerik az országot, figyelmeztetnek, hogy milyen megtévesztő a nyugalom ott, ahol a tálibok fokozzák támadásaikat az amerikai csapatok ellen.


Gyurcsány Ferenc ellenfelei azt állitják, hogy a magyar diplomácia „túlságosan óvatos”. De mi az alternativa? Az ország reális lehetőségét semmibe véve rögvest 9OO katonát küldeni Afganisztánba, ahogyan azt Románia tette? Kiélezni a helyzetet a szomszédos országokkal, mert vannak, akik Bukarestben és Pozsonyban nacionalista retorikával foglalkoznak? Oroszellenes jelleget adni az 1956-os forradalom 50.évfordulójának? A Gyurcsány-kabinet nemigen fogadja el az ilyenfajta „ bátorságot”. A megfigyelők többsége úgy véli, hogy a mostani magyar külpolitikai irányvonal mérlegelt, és megfelel a kor követelményeinek -irja kommentátorunk,Borisz Rogyionov.


  •  
    és megosztani